Esztergom, Várhegy és Víziváros Nemzeti Emlékhely megnevezéssel emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ma a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett Nemzeti Emlékezet Konferencia keretében.
Hazánk törvényes fizetőeszköze az emlékérme
A 2000 forint névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérme a NÖRI kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozatot gazdagítja, a Somogyvár-Kupavár, a Mohácsi, a Rákoskeresztúri Újköztemető, a Fiumei úti sírkert nemzeti emlékhelyeket és az Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhelyet követi a sorban – közölte a jegybank csütörtökön az MTI-vel.
Mint írják, az Esztergom, Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhely tiszteletére kibocsátott emlékérme hazánk törvényes fizetőeszköze, de nem forgalmi célokat szolgál. Elsődleges szerepe, hogy felhívja a figyelmet a magyar államiság és a magyarországi kereszténység történetének egyik legfontosabb emlékhelyére.
Esztergom a magyar királyi hatalom központja
Esztergom kiemelt szerepét Géza fejedelem alapozta meg, amikor székhelyét ide tette. Itt született elsőszülött fia, akit István néven (I. Szent István) itt koronáztak királlyá. Szent István 10 magyar püspökséget alapított, melyek élére kezdettől az esztergomi érseket állította. Esztergom a 13. század közepéig a magyar királyi hatalom központja volt. Az ispánoknak minden évben Esztergomba kellett beszállítaniuk az adót, ugyanakkor itt működött az ország egyetlen pénzverdéje is. A város több királytalálkozónak is helyszínt adott. II. Géza király 1147-ben VII. Lajos francia királyt, III. Béla pedig 1189-ben I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárt fogadta itt.
Az egykori királyi palota napjainkban múzeum. A tatárjárás után a város végleg elvesztette kormányzati központ jellegét, de az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A középkori székesegyház egykori helyén ma az ország legnagyobb és rangban első temploma, az Esztergomi Bazilika áll.
Várhegy és Víziváros
Közvetlenül a királyi vár alatt, a Várhegy, a Kis-Duna és a Duna által körbe határolt sávban fekszik az a terület, amelyet a középkorban „érseki városnak”, ma Vízivárosnak neveznek. Itt áll a prímási palota és itt találhatóak a főegyházmegye gyűjteményei: a Főszékesegyházi Könyvtár, a Prímási Levéltár, az Érseki Simor Könyvtár és a Keresztény Múzeum. Mindezek a várnegyed többi érseki gyűjteményével – a Főszékesegyházi Kincstárral, a Főkáptalani Levéltárral, a Hittudományi Főiskola Könyvtárával – együtt a magyar kulturális örökség jelentős részét őrzik. Az Esztergom, Várhegy és Víziváros Nemzeti Emlékhely megnevezésű emlékérmét Tóth Zoltán iparművész tervezte.
Képek az emlékérmén
Az emlékérme előlapján központi motívumként az Esztergom, Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhely részét képező esztergomi királyi vár kápolnájának egy belső, apostol-freskókkal díszített ülőfülkés falrészlete jelenik meg. Az emlékérme hátlapján az emlékhely dél felőli, sűrített ábrázolása jelenik meg, kiemelve az emlékhely emblematikus épületeit: a Prímási Palotát, a várat, valamint a Főszékesegyházat. A hátoldali éremképet gazdagítja a sorozat minden elemén megjelenő nemzeti emlékhely logó, valamint az emlékérmét tervező Tóth Zoltán mesterjegye.
Az emlékérme – a sorozat többi tagjához hasonlóan – 90 százalék réz és 10 százalék nikkel ötvözetéből készült, súlya 18,4 gramm, átmérője 37 milliméter, széle recézett. Az emlékérméből 5000 darab készíthető.
Az Esztergom, Várhegy és Víziváros Nemzeti Emlékhely megnevezésű emlékérmét – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő egy évig névértéken lehet megvásárolni november 15-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában, illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban.
Önnek mi a véleménye?