Megelevenedett a történelem Vác belvárosában. Közép-Európa legnagyobb katonai hagyományőrző rendezvénysorozata a Tavaszi Emlékhadjárat ugyanis a városba érkezett az előző hétvégén.A katonai hagyományőrző rendezvénysorozat, az 1849-es dicsőséges Tavaszi Hadjárat útvonalait járja be, mintegy száz lovas hagyományőrző, javarészt huszárokkal március 28-tól május 23-ig. Az Emlékhadjárat résztvevői saját korhű ruházatukkal, felszereléseikkel és történelmi fegyvereikkel idézték fel a magyar történelem egyik igen jelentős katonai sikereket felmutató hadi eseménysorozatát.
Vácon Fördős Attila polgármester fogadta a hagyományőrzőket, az eseményen közreműködött a Váci Fúvószenekar Ábrahám Balázs vezetésével. Ezt követően a csatabemutatóra a Hétkápolnai Honvédemlékmű mögötti ligetben került sor.
Mintegy 80-100 lovas hagyományőrző – jórészt huszárok – járják be az 1849-es dicsőséges Tavaszi Hadjárat útvonalait 35 település érintésével, Magyarországon és a Felvidéken. Az 1989 óta zajló programsorozaton közel 60 katonai hagyományőrző és 50 más társadalmi szervezet vesz részt.
A Tavaszi Emlékhadjárat útvonalát az egyes településeken nagyszabású koszorúzási ünnepségek, történelmi előadások, népzenei és néptánc műsorok, rock koncertek, huszárkonyha főzőbemutatók, zenés katonai hagyományőrző parádék és nem utolsó sorban látványos csatabemutatók szegélyezik, amelyeken gyalogsági alakulatokkal, tüzérséggel és a még több lovassal gyarapodik a résztvevők száma.
A világszerte virágzó katonai hagyományőrző mozgalmak keretében a nemzetközi hagyományőrző szövetségek (pl.: Napóleonista Szövetség, Európai Katonai Hagyományőrző Szövetség) általában kulturális jellegű találkozókat, parádés felvonulásokat, csatabemutatókat rendeznek. Ezek többnyire egy-egy hétvégére szorítkoznak. Nem tudunk arról, hogy Európában vagy a világ más részein léteznének olyan katonai hagyományőrző rendezvénykígyók, mint amilyen a Tavaszi Emlékhadjárat.
Tavaszi Emlékhadjárat Vácon képgaléria
A Tavaszi Emlékhadjárat a maga nemében egyedülálló, de mindenképpen ritkaságszámba menő jelenség. Vannak országok, ahol a katonai hagyományőrzés több mint száz éves múltra tekint vissza. Magyarországon körülbelül 25 éve érett mozgalommá, a több korszakban külön-külön egyedi utat bejáró katonai hagyományőrzés. Az íjfeszítő korszakok, a lovagkor és az 1848-49 történelmi események hagyományőrzői a legszámosabbak, de gyarapodik a Rákóczi Szabadságharc korát és a két világháború történelmét felelevenítő katonai hagyományőrzők száma is.
A szóban forgó hagyományőrző ágazat magyarországi, valamint határon túli egyesületeinek és csoportjainak jelentős része elsősorban az 1991-ben alakult Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségben, és a 2003-ban alakult Magyar Hagyományőr Világszövetségben tömörülnek – ez utóbbiban más hagyományőrző ágak képviselővel együtt. E szervezetek elsődleges célja a magyar hagyományok, a magyar kulturális értékek megtartása, felvirágoztatása, a nyilvánossággal való jobb megismertetése úgy Magyarországon, mint más államokban. Politikai tevékenységet nem végeznek, mivel a magyar hagyományok örököseinek az egész magyar nemzetet tekintik, függetlenül az egyes emberek politikai hovatartozásától.
Helyszínről helyszínre haladva építik ki táborhelyeiket, ahol alapvetően az emberek étkezéséről, szállásáról, a lovak istállózásáról, takarmányozásáról, a programok lehetőleg balesetmentes megvalósításáról kell gondoskodni.
Az élő történelemóráknak is tekinthető programok minden bizonnyal sok ezer gyerek és felnőtt számára jelentenek majd feledhetetlen élményt és egyúttal ösztönzőt a magyar kultúra ápolására, népszerűsítésére. A nagy tavaszi rendezvénykígyó – a szervezők szándéka szerint – hozzájárul a történelemszemléletű gondolkodásmód erősítéséhez, és a kiterjedt nemzetközi ismeretségek révén, az európai kulturális kapcsolatok erősödéséhez is.
Önnek mi a véleménye?